Isten Országa Jézus szerint

Isten Országa Jézus szerint

Az adott egyén személyének az átalakulásával kezdődik. Az első és legfontosabb feladat, ami Kereszetelővel együtt Jézus hirdetett az ez: Új gondolkodásra térés. (Márk 1:15). Másként gondolkodni Istenről, emberről, s ezek kapcsolatáról. Ez az első lépés ez a megtérés. E nélkül az új folt kiszakítja a régi ruhát! Ha ugyanazt hirdette volna, amit a kora, akkor nem került volna konfliktusba és nem végezték volna ki. Ám mivel kivégezték, ez azok miatta beszédei miatt elehetett, amelyek nem voltak koherensek a kor vallási törvényeivel világképévélel. Ha tehát új dolgot szeretnél továbbadni, megváltoztatni az adott jelenlegi rendszert, akkor nyilvánvalóan azzal kell kezdeni az üzenetet, hogy térjetek új felismerésre, illetve, amit mondani szeretnék, az új fajta gondolkodás, s szükséges annak megértéséhez, hogy akik meg akarják érteni, azok szintén áttérjenek erre. Aki, az Isten uralmának a befogadásához bizalmatlanul, közönyösen, bizonytalanul, esetleg önmagát képtelennek tartva rá, hozzáállással rendelkezik, az nem képes megragadni Isten uralmát, hatalmát. "Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba." Márk 10:15 "Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba" Lukács 18:17 "Jézus kisgyerekeket látott, akik szoptak. (Azt) mondta tanítványainak: Ezek a kicsinyek, akik szopnak, azokhoz hasonlatosak, akik bemennek a királyságba. Mondták neki: Ha mi kicsinyek vagyunk, be fogunk menni a királyságba? Jézus mondta nekik: Ha a kettőt eggyé teszitek, és ha a belsőt (olyanná) teszitek, mint a külső, és a külsőt, mint a belső, és a fölsőt, mint az alsó, és hogy a férfit és a nőit ez egyes-egyetlenné fogjátok tenni, hogy a férfi ne legyen férfi, sem a nő nő; ha szemeket szem helyébe teszitek, és ha kezet kéz helyébe, és lábat láb helyébe, és képet kép helyébe, akkor fogtok bemenni [a királyságba]." Tamás 22 Mt 19,22 Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala. Mk 10,22 Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala. Nem segít rajtad, ha akár egész világot megszerzed, miközben becstelenné válsz, mert ezzel elveszted a lelkedet. Ha becstelen maradsz, nem tudod megmenteni a lelkedet. (Márk 8:36-37 és Máté 16:26)
Mindazok, akik Isten akaratát cselekszik, egy nagycsaládot alkotnak. (Márk 3:33 Márk 3:35, Tamás 99 és Lukács 8: 21)
Felesleges aggódni, inkább bízni kell! (Lukács 12:22-28 és Máté 6:25-30 és Tamás 36)
A harag és a békétlenség kizárása a megbocsátás képességének a gyakorlása által. Az emberek képesek megbocsátást adni a bűnökre a földön. (Márk 2:10 és Lukács 5:24 és Máté 9:6)
Nem mindig lesz lehetőség arra, hogy az ember erőfeszítéseket tegyen a jóság elérésére. (Lukács 13: 24)
Mindenféle eskü tilalma. (Máté 5:33-34)
Gyermeki lelkület: „Bizony mondom nektek, aki esetleg nem fogadja az Isten országát amint egy gyermek, az semmiképpen nem megy be.”
Az egyének átalakulása közepette, a társadalmak átalakulása:
Új tanítás új keretek, körülmények közé való, az új tanításnak a régi kereteket és körülményeket is meg kell változtatnia vagy teljesen új kereteket, körülményeket kell teremtenie. (Márk 2:21 és Máté 9:16 Márk 2:22 és Máté 9:17 és Tamás 47)
Törvények eltörlése, átalakítása megegyezésen alapuló közösségi szabályozássá:
Minden törvény érvényét veszti, ha az életet veszélyezteti, vagy ha emberek és élővilág ellen van. (Márk 3:4 és Lukács 6:9 és ismét Lukács 14:3 Lukács 14:5 és Máté 12:11 Lukács 13: 15 Márk 2:27-28 és Lukács 6:5 és Máté 12:8).
A hatalmi pozíciók eltörlése.
Az embereknek nem szabad hatalmaskodni egymáson, hanem egymást segítve kell élniük, Jézus is szolgaként viselkedett példát mutatva nekünk. (Lukács 22:25-27)
A rendelkezésre álló javak ésszerű felhasználása.
Isten Országának a megvalósulásában a fontos szerepet játszik a Föld kincseinek és a felhalmozott értékeknek az újraelosztása. A gazdag embereket a vagyonuk korlátozza abban, hogy kiteljesedjen az éltükben az Isten Országa. (Márk 10:24-25 és Lukács 18:25 és Máté 19:24)
Kizárólag az juthat be Isten Országába, aki megcselekszi Isten akaratát. (Máté 7:21 és Tamás 99)
Amikor adakozol, minél észrevétlenebbül tedd. (Máté 6:3 és Tamás 62)
Jézus azt is megmondja, hogy a szegények életfeltételeinek a megtartása mellett mi az a fontos dolog még, amire a Föld kincseit és felhalmozott értékeit másodsorban fordítani kell. Ez pedig a jövő nemzedékének, a ma gyermekeinek az ápolása, oktatása, felvirágoztatása. Az elesett, otthontalan, gyámoltalan gyermekek szellemi, lelki és fizikális fejlődését (és általában minden gyereket). (Márk 9:37 és Lukács 9:48 és Máté 18:5)
A bűnöst gyógyítani kell, nem büntetni (Márk 2:17 és Lukács 5:32 és Máté 9:12-13).
Nyilvánosság! (Márk 4:21-22 és Tamás 4 és Tamás 33)
Gnózisi karma: Aki, az élet ellen él, nem kap bűnbocsánatot, hanem felelős marad bűnéért ezen az időn túl is. (Márk 3:28-29 és Máté 32:33 és Tamás 44)
Néhány részlet kifejtése - Isten országának a feltételei
1. Gondolkodásmód változás
„Az egészségesnek nincsen szüksége orvosra, hanem annak, aki rosszul van, nem igazakat hívni jöttem, hanem bűnösöket.”
A megtérés nem csupán lelki átalakulás, hanem tudati átalakulás is, melynek következménye egy pozitív, előremutató változás, ami előbb-utóbb az életstílusban, életmódban is észlelhető látható. Isten fiává válni kell, nem automatikus tagság. A megtérés Istenhez fordulás, annak elismerése, hogy nem minden tökéletes az ember életében, sőt vannak vétkeink, amiktől meg kell szabadulni. Megtérésre nincsen mindenkinek szüksége, vannak emberek, akiknek nincsen szükségük orvosra, vagyis már Istenfiaivá váltak. A kegyelemből ki lehet esni, tehát a megtérés nem csupán egyszeri és örök érvényű folyamat, hanem állapot, amit fenn kell tartani és ápolni kell. A megtérés egy minden napi folyamat, ugyanakkor egy állandó fejlődés is. Alapvetően döntések sorozatáról van szó, naponta meg kell hoznunk döntéseket életvitelünkkel kapcsolatban, a döntések meghozásakor kell figyelnünk Istenre. Örökölhetünk hajlamokat, amik nehezíthetik, vagy könnyíthetik az Isten fiává válásunkat.
Nem kell mindenkinek változnia, hiszen előfordulhat, hogy valaki életében pontosan azt teszi, amit Isten szerint is tenni érdemes.
2. Hierarchia mentesség
„A nemzeteken királyok uralkodnak, jótevőknek hivatják magukat a hatalmasok. Ti pedig ne így, hanem a kisebb legyen nálatok a nagyobb, és az uralkodó, mint a szolgáló. Ki nagyobb ugyanis? Aki fekszik, vagy aki szolgál? Aki asztalhoz ül, vagy aki szolgáló? Én pedig ti köztetek, olyan vagyok, mint a szolgáló.”
Ne legyen kiszolgáltatva az egyik ember a másiknak. Emberi méltóságban egyenlők vagyunk. Nézzük végig a történelem folyamán, milyen torzulásokat okozott az emberek életében, az hogy uralkodtak egymáson. A fizikai, testi szabályozástól, a gondolkodás befolyásolásán keresztül a lelki sérülésekig rengeteg torzulás fordulhat elő. A hatalom ma is uralkodik az emberek életvitelén. Ez a téma szorosan kapcsolódik a vagyon és hatalmi versengés témakörhöz. Az ember alapvető vágya a szabadság iránti igény, ezért a hatalmat gyakorlóknak is meg kell fontolniuk, hogy megkockáztatnak-e egy forradalmat, amikor uralkodni kívánnak. Nemcsak az uralkodás, hanem a véres forradalom is ellentétes Isten országával. Az sem biztos, hogy a forradalom kiteljesedése pozitív változást hoz magával, gondoljunk csak az orosz forradalomra, melynek következtében létrejött a Szovjetunió, a Sztálini diktatúrával, amelyre leginkább a vérontás és a tömeges kivégzések voltak a jellemzőek. De meg lehet említeni Napoleont, Mao Ce Tungot, Fidel Castrot vagy Kun Bélát is, ez utóbbi három hónapig tudta magához ragadni a hatalmat, de dokumentáltan 590 embert kivégeztek ez idő alatt. A forradalmakban a bűnözők is láncaikat vesztik és mindazt a beteg perverziót kiélik magukból, amit a még adott rendszer rendfenntartó erői a forradalom kirobbanásáig még vissza tudtak tartani. Az uralkodás káros hatásai: a különböző térségek egymástól élesen eltérő fejlettségi szintre jutnak, melynek következtében gazdasági, társadalmi és nemzetiségi problémák születnek, pénzügyi és gazdaság válságok alakulnak ki, melyek következtében emberi életek tömegei kerülnek veszélybe, szociális feszültségek keletkeznek, melyek következtében társadalmon belüli, rétegek közti ellentétek és erőszakos cselekmények kerülnek kibontakozásra, és a már említett forradalmak kirobbanása, melyek életellenes terrorcselekményeket szülnek, az uralkodás könnyen átcsap önkényuralomba, a gazdasági, erkölcsi és pénzügyi káosz lehetőséget teremt a diktátoroknak, hogy a rendfenntartó erők elpusztítása után, a nép nevében saját önkényuralmi rendszert hozzanak létre. A harácsolás és a bosszúállás szintén az uralkodás velejárója, emlékezzünk Salamon történetére, hogy hogyan erősítette meg trónra jutását. Az uralkodás akkor lehet csak hosszú életű, ha széles körben a tömegek átverését alkalmazza és befolyásolja a nyilvánosságot is.
3. Az értékek tisztességes elosztása:
Ez a program sokak szemében a kommunista eszméket hozhatja felszínre, nem szabad elfelejteni viszont azt a tényt, hogy a kommunizmus Isten teljes kizárásával akart működni és csak hirdette az egyenlőséget, ám az eszme mögött hatalmi diktatúrát szolgált ki. Amíg a magántulajdon meg nem szűnik, addig az értékeket szükség szerint kell elosztani. Az első és legfontosabb szükség az élet fenntartása az életben maradás, ennek kell alárendelni az elosztást. Mi a fontosabb az életben maradás szempontjából atomfegyverre költeni dollármilliókat, vagy a minimális életkörülményeket bebiztosítani, azoknak, akik az éhenhalással küszködnek? Az értékeket számba kell venni, osztályozni, csoportosítani, majd szakértők segítségével kidolgozni a lehető legoptimálisabb elosztást. Lehetséges, hogy ami értékesnek tűnik egy adott személy vagy réteg számára, az más személyeknek vagy rétegeknek értéktelen, ezért elsősorban az értékek meghatározása a fontos. A legalapvetőbb értékek a Föld és a természet kincsei, erőforrásai, a termőföld, az ivóvíz, az energiahordozók. Alternatív társadalmi modelleket kell fejleszteni és tesztelni. Önfenntartásra törekvő kommunákat, megújuló önellátó energiagazdálkodással. Elsősorban a zöld energiák felhasználására gondolok, a Nap, a szél, a víz és a geotermikus energiákra.
4. Eskü és ígérgetés mentes élet
„Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak az esküdet. Én pedig mondom nektek, egyáltalán ne esküdjetek!”
Remek példa ez az evangéliumi idézet arra, hogy a szabályok és kötelező érvényű korlátozások átírhatóak. Jézus szerint házasságkötés alkalmával sem szabad esküt tenni. Az eskü szövegek fogadalmat tartalmaznak, érdekes, hogy a keresztény egyházakban, a keresztség a bérmálás vagy konfirmálás, vagy házasságkötés esetén, szintén fogadalmat tesznek. A Jakab levél szerzője majdnem szó szerint megismétli Jézus tanítását:
„Mindeneknek előtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem;” Jak. 5:12
Az összes szerzetesrend megszegi Isten akaratát. Amikor fogadalmat tesznek az adott rend tagjai, nemkülönben a pappá szentelés folyamata szintén megszegi Isten akaratát.
Az üzleti életben, az összes szerződés, ami tartalmaz bárminemű kötelezettség vállalást a jövőre nézve, mind ellentétes Isten akaratával. Az eskühöz kapcsolódnak tartalmi összefüggésben az ígéretek. Jézus beszédei elsősorban a földi életre vonatkoznak. Mégis van ígérete, ami nem erre a világra vonatkozik. Amikor arról beszél, hogy mennyei kincseket gyűjtsünk és ezt szembe állítja a földi javakkal. Jézus is tesz ígéretet, megismétli a zsoltárokból, hogy a szelídek fogják örökölni a földet. A már említett lelki szellemi, értékeink várnak ránk odaát, ezek a mennyei kincsek és a jó cselekedeteink. Azért kincsek, mert azok maradnak meg belőlünk. A Jézus által ígért világ már most is létezik.
4. Megbocsátás gyakorlása
„Az ember fiának van képessége elengedni a vétkeket a földön.”
Sokan azt gondolják, hogy nem képesek megbocsátani a másik embernek, pedig ez a képesség az irgalmasság lelki cselekedete, amely adott, az emberhez tartozik. Isten fejlesztette ezt ki az emberben, és mindenkiben kifejlesztette. A meg nem bocsátást szenvedést szül. Aki nem akar megbocsátani a másik embernek, az leláncolja önmagát és lehetséges, hogy a másik embert is, akire haragszik. Oldjátok fel a láncokat és gyakoroljátok a megbocsátást, ha kell végtelenszer, újra és újra. A megbocsátás gyakorlásával, olyanok leszünk, mint Isten, hasonlóvá válunk hozzá, hiszen az Isten megbocsátó. Ha mi megbocsátóak vagyunk, akkor lelki alkatunk hasonló az Istenhez. Téves dolog azt gondolni, hogy ha megbocsátunk a másiknak, akkor lehetőséget adunk neki arra, hogy ugyanazt a vétket elkövesse, amit éppen megbocsátottunk, mivel ezt a lehetőséget nem mi adjuk és vesszük el az a másik embertől, hiszen ez a vétekre való lehetőség a mi megbocsátásunktól függetlenül adott a másik ember számára. A másik embernek való megbocsátás egyik fajtája, amikor az illető, aki ellenünk bűnt követett el, visszakerül lelkünkben ugyanarra a helyre, ahol a hibázása előtt volt. A másik embernek való megbocsátás másik fajtája, amikor az illető, aki ellenünk bűnt követett el, nem képes visszakerülni a lelkünkben ugyanarra a helyre, ahol hibázása előtt volt. Sok esetben tudat alatt nem is engedjünk magunkhoz olyan közel az ellenünk vétkező személyt, mint mikor azelőtt volt, hogy vétkezett volna ellenünk, ám ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk neki megbocsátani, csupán egy önvédelmi mechanizmus lép fel, ami a későbbiekben tudatossá is válhat. Az elkövetett vétek emléke megmarad egy ideig, akkor is ha már nem haragszunk. Ha az ellenünk vétkezőt látjuk szenvedni az ellenünk elkövetett bűne miatt, fontos, hogy értésére adjuk jelekkel, vagy egyszerűen szóban, hogy nem haragszunk rá.
Nem csupán a másik embernek kell megbocsátanunk, hanem önmagunknak is, e nélkül nem lehet lelki békére jutni.
Amennyiben találkozunk olyan emberrel, aki az Istenre haragszik, fel kell hívnunk figyelmét az alaptalan haragra. Fontos az is, hogy az Istenre ne haragudjunk, Istennel kapcsolatban semmiféle harag nem állja meg a helyét.
5. Halogatás mentes élet
„Hagyd a holtakat eltemetni, a holtaknak.”
Ezzel kapcsolatban először azt kell figyelembe venni, hogy az emberiség késésben van. Ha már kétezer évvel ezelőtt betelt az idő, és el kellett volna kezdeni Isten országának az építését, mivel elközelített annak a lehetősége, hogy megvalósítsuk, akkor kétezer év késésben van az emberiség. Lehetséges, hogy egyéni, vagy kis közösségi szinten megvalósult a történelemben Isten Országa, de globálisan semmiképpen nem mondható el. Gondoljuk meg, mennyi bűntől szenvedéstől szabadult volna meg az emberi történelem, ha megvalósítják Isten akaratát. Egyes vélemények szerint ember erre nem képes, én sem azt állítom, hogy Isten nélkül az ember képes volna erre, hanem azt, hogy az Isten az emberen keresztül képes megvalósítani az ő országát, tehát közös cselekményről beszélek. Isten akarata tehát, hogy az ő országa megvalósuljon, ehhez szükséges a gondolkodásmódunk Istenre hangolása. Amíg az emberek gondolkodása bilincsben van, nehezen érthetik meg vagy térhetnek át új gondolkodás módra.

Jézus azonnal és halogatás nélkül kéri, hogy lépjünk be Isten országába, úgy hogy megcselekedjük az Isten akaratát. A halogatás nélküli lépés, nem jelenti az azonnali kútba ugrást bekötött szemmel. Az embernek fel kell mérnie saját magát, az adott feladatot, a képességeit, a lehetőségeit, a feladat végrehajtásának a végeredményeit, a lehetséges kombinációkat. A kész felmérést össze kell vetni az Isten akaratával, hogy kiderüljön, melyik terület lenne az ideális az adott egyén számára, hogy a megfelelő célt lehessen kitűzni. A teljesítéshez fontos a pontos tervkészítés és időbeosztás, amihez fontossági sorrendet is fel kell állítani, valamint figyelembe kell venni az egészségügyi szempontokat is. Elkötelezettség nélkül lehetetlen véghezvinni az Isten akaratát. Ha hiba csúszna a végrehajtásba, akkor elölről kell kezdeni. Jézus is fejlődött élete során, fokozatosan gazdagodott bölcsességben és lélekerőben. A halogatás indoka többféle is lehet, sok esetben tudat alatt működő betegség az oka. Félelmek a sikertelenségtől, túlbonyolított cselekvési terv, szorongásos depresszió, túlzott kényelmeskedés, önbizalomhiány. Az okokat fel kell ismerni és kezelni kell.

6. Gyermekekről gondoskodjunk
„Ha valaki egy efféle gyermeket befogad a nevemben, engem fogad be, és ha valaki engem befogad, nem engem fogad be, hanem aki küldött engem.”
A gyermekekben önmagától fejlődhet ki az Isten országa, ha megfelelő példát lát, minden erőszak alkalmazásától, vagy teher rárakásától mentesen. A gyermekek nevelése a jövő záloga. Kérdezhetné valaki, hogy hol van a gondoskodás a tanításban? Nyilvánvalóan, az élet elemi feltételit kell először biztosítani, de mit érnek ezek biztosításai, ha aztán az életet ezek mellet, Istennel szemben éljük le tudatlanságban?
7. Az ellenség szeretete
„Hallottátok, hogy mondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
Én pedig mondom nektek, szeressétek az ellenségeiteket és imádkozattok a ti üldözőitekért! Így váltok a ti mennyei Atyátok fiaivá, mert Ő a Napját felkelti gonoszokra és jókra és esőt ad igazaknak és igazságtalanoknak.”
Ez a legnehezebb és a legtöbb kérdést felvető kívánság Isten részéről. Nem minden ember képes erre a típusú szeretetre, kétségtelen, hogy ha a szeretetben vannak fokozatok, akkor ez a szeretet a szeretet legmagasabb foka. A magunk részéről, ha bántanak minket, és békétlenséget okoznak nekünk, akkor ha visszabántanánk azokat, éppen olyanok lennénk, mint ők, akik minket bántottak. Ha igazságtalannak tartjuk a mások által elkövetett szeretetlenséget, vagyis rossz dolognak tatjuk, ezzel megítéljük a cselekedeteit. Ám sok esetben az ítélkezés nem csupán a cselekedetekre, hanem az azt elkövető emberre is érvényes, tehát elítéljük azt az embert, aki másokat vagy minket bánt. Ha mi ezen az alapon jogot formálunk arra, hogy visszabántsuk, azaz visszaadjuk neki a kölcsönt, ahogy mondani szokták, akkor ennyi erővel magunkat is elítélhetjük, hiszen éppen ugyanazt tesszük, mint az, az ember, akit elítéltünk. A nagy kérdés az, hogy az önfeláldozó szeretet minden esetben kiváltja-e a másik fél belső átalakulását, hogy gonoszságból megtér és jó emberré változik, vagy olykor kudarcot vall? Van-e olyan pont, amikor értelmetlenné válik a szeretet pusztulása, amikor előre jól látható, hogy a gonosz nem fog megváltozni? Meg szabad- e ítélnünk előre, hogy a másik lelkében mi fog történni, és ennek megfelelően szabad-e megvonnunk a szeretetünket?
Jézus tanítása egyértelmű, fiatalon a kereszten végezte, ő tehát azt választotta, hogy nem áll ellen a gonosznak, a benne levő szeretet nem volt képes nem szeretni a gonoszakat. A rómabeliekhez írt levélben találhatunk egy hasonló gondolatot: „Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” Rom. 12:21 Ez jézusi tanítás.
Párbeszéddel megérthető és kezelhető a legtöbb konfliktus a szemet szemért elv nélkül is.
Azonban, fontolóra kéne venni, hogy: harmadik orcánk nincsen, és a hetvenhét után, hetvennyolc következik.
Egy épeszű embertől sem várható el az, hogy úgy szolgáltassa ki magát a gonosznak, hogy tudatában van annak, hogy a saját maga kiszolgáltatása által, az összes ember, akit szeret még jobban ki lesz szolgáltatva. Ha Isten szereti a Sátánt, az legyen az ő gondja. Ha egy pedofil gyerekgyilkos garázdálkodni akar, akkor az élet védelme érdekében meg kell akadályozni. Esetleg a házi őrizetében hallgathatna eredeti jézusi tanításokat hangszóróból reggel hattól este kilencig, és kísérő nélkül nem mászkálhatna, amíg meg nem gyógyul.
Az ellenség szeretete elsősorban a békés hozzáállással érhető el. „A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.” Jak.3:17 Nem elhanyagolható az sem, hogy a béke Jézus tanítása a Márk evangelista szerint: „legyetek békében egymással.” Márk 9:50 Az Isten békéjét minden alkalommal megtörik, amikor erőszakos cselekedetre kerül sor a földön. A hiba az, hogy a konfliktusokat nem a megfelelő módon kezelik sem az emberi kapcsolatokban sem az országok közötti kapcsolatokban. A konfliktusok kezelésére olyan emberek kellenek az országok közötti kapcsolatokban, akik rendelkeznek az erőszakmentes konfliktuskezelés képességével. Az emberi kapcsolatokban pedig ezt a képességet tanítani kellene óvodától egyetemig. A békétlenség gyakran téves feltételezésekből adódig, sok esetben mire kiderül a félreértés már a viszály annyira elharapódzott, hogy lehetetlen tisztázni, s ha sikerül is tisztázni a kezdeti félreértést, a békétlenségek során elszenvedett káros mechanizmusok és keserű tapasztalatok is kezelni kéne, hogy a béke helyreálljon. A másik ember megvádolása akkor is alaptalan, ha az illető elkövette az adott hibát, amivel vádolják, mert nem vádolni kell, hanem a hibát helyrehozni. A hiba megértése és korrigálása alapvető kiindulópont a konfliktusok kezeléséhez. A békétlenség oka az, hogy valamelyik vagy mindegyik fél úgy érzi, hogy igazságtalanság történt, amit orvosolni kell, s ha nincsen más mód, akkor karddal kell orvosolni. Ha karddal kell orvosolni az igazságot, akkor az igazság érvényét veszti. Minden esetben ahol vérnek kell folynia az igazságért csak a sátán igazsága kerülhet ki győztesen. A vallások között elismerően kell szólnunk a Jehova tanúiról, akik megtagadják a fegyveres katonai szolgálatot, vagy a Bokor mozgalomról. Az a béke, amit fegyverrel kell fenntartani hamis béke, csupán látszat, s egyből háború gyúl ki ha a térségben megjelenik egy nagyobb fegyveres erő, aki azt gondolja, hogy neki kell őrizni vagy védenie a békét. Lelki értelemben is beszélhetünk békéről, a lelki béke a tiszta lelkiismeret által érhető el, ezt senki nem tudja a másik helyett elérni, ezt mindenkinek magának kell elérnie. Tanácsot is csak akkor illik adni, ha kérdeznek. A rossz tanács sok esetben még nagyobb békétlenséghez vezethet.